.png)
A JLPP-ről szóló cikk részletesen
bemutatja, mi áll ebben a súlyos betegségben, hogyan öröklődik, és hogyan és
miért kell küzdeni ellene. Bár a remények szerint a betegség még nem terjedt el
széles körben, minden tenyészállat teljes körű vizsgálatát folytatni kell.
Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy a legtöbb felnőtt kutya a betegség hordozója,
még ha nem is betegedhet meg, mert a betegség fiatal korában jelentkezett.
2016. november 1-től csak olyan
állatokkal szabad tenyészteni, amelyeket JLPP-re teszteltek. Ez azt jelenti,
hogy az összes tenyésztési célú állatból szájnyálkahártya-mintát kell venni és
ki kell értékelni, és az eredményt be kell vezetni a törzskönyvbe. A vizsgálati
fiolák az irodában igényelhetők. A mintát (két példányban) egy LG
fajtafelügyelőnek, tenyész bírónak vagy állatorvosnak kell vennie. Az ADRK
honlapján (űrlapokon) megtalálható kitöltött vizsgálati rendelésekkel együtt
küldje el a mintát a Laboklin laboratóriumba kivizsgálásra.
Az eredmény bemutatása után a
kutya törzskönyvével együtt másolatot küldünk az irodába. A párosítás előtt az
érintett kutyák tulajdonosának hozzá kell férnie a törzskönyvhöz, hogy
megbizonyosodjon arról, hogy minden párosítás megengedett a jövőben.
– ADRK Igazgatóság
FIATALkori gégebénulás ÉS
POLINEUROPÁTIA (JLPP) IN ROTTWEILEREK
1. MI AZ A JLPP?
A fiatalkori gégebénulás és
polineuropathia (JLPP) tünetei az elmúlt években nyilvánvalóvá váltak a
rottweilereknél. Szeretném kezdeni az erre a rendellenességre jellemző tünetek
és jellemző progressziójának felvázolásával. Azzal kezdem, hogy elmagyarázom,
honnan származik maga a kifejezés. A neuropátia egy olyan szó, amely az
idegrendszer súlyos rendellenességeinek leírására szolgál. A "poly"
előtag azt jelzi, hogy a neuropátiák a test számos részét érinthetik
egyidejűleg. Egészséges testben az idegstruktúrák irányítják az izmokat, és
számos összetett kiegészítő funkciót látnak el. Teljesen kifejezett formájában
a polyneuropathia az izmok feletti kontroll egyre nagyobb mértékű elvesztését
okozza, míg végül teljesen elveszik. A gége és a környező szövetek bénulásának
kifejezett tünetei alkotják a JLPP második összetevőjét. A betegség kezdetét
jellemzően légzési problémák jelzik az érintett kutyáknál, különösen fizikai
megterhelés vagy izgatottság során. A kutyák evés vagy ivás közben köhöghetnek,
és ugatásuk hangja gyakran megváltozik. Ezt valamivel később a hátsó, majd a
mellső végtagok koordinációjának elvesztése követi. Ezek a tünetek addig
súlyosbodnak, amíg a kutya nem tud mozogni. "Az ibe-rendellenesség
jellemzően vagy röviddel az elválasztás után, vagy valamivel idősebb fiatal
kutyáknál jelentkezik. A téves diagnózis kockázatát nem mindig lehet
kiküszöbölni.
A betegség óriási fájdalmat okoz
az érintett kutyáknak. Ez elkerülhetetlenül terminál; nem létezik gyógymód. Szerencsésnek
mondhatjuk magunkat, hogy megjelenése teljes biztonsággal elkerülhető. Ez a
helyzet a lehető legjobb forgatókönyvet jelenti mindenkinek, aki Rottweiler
kölyökkutyát keres.
2. MI AZ ÁLLAPOT GENETIKAI
ALAPJA?
A fiatalkori gégebénulás és
polineuropathia (JLPP) a rottweilereknél örökletes betegség. Öröklődési módja
monogén autoszomális recesszív. Más szavakkal, egyetlen genetikai lókusz
mutációja okozza, amely nem a kutya nemét meghatározó kromoszómákon található
(tehát nem az X vagy Y kromoszómákon). A recesszívség fogalma azokhoz a
természeti törvényekhez kapcsolódik, amelyek meghatározzák, hogy a gének
kiváltják-e a betegség tüneteit vagy sem. Annak érdekében, hogy megértsük,
hogyan működik ez, emlékeznünk kell arra, hogy minden olyan öröklött
tulajdonság, amelyet a kutyánál látunk, és amelyet egyetlen gén irányít, két
allélra megy vissza. Ezek ugyanannak a génnek az alternatív formái, egyet a
kutya apjától, egyet pedig az anyjától örököltek. Az alábbi illusztrációkon
bemutatom, hogyan öröklődnek és fejeződnek ki a monogén autoszomális recesszív
rendellenességek mögött meghúzódó gének. A genetikai öröklődésnek sok más módja
is létezik, amelyek teljesen eltérő elveket követnek, de ezeket itt nem kell
megvizsgálni; Mivel ennek a cikknek a középpontjában a JLPP áll, itt figyelmen
kívül hagyhatók a genetika azon vonatkozásai, amelyek nem relevánsak az
átvitele szempontjából. A következő genetikai konstellációk bármely kutyában
előfordulhatnak, nemétől függetlenül.
első zöld oldal szelvény részben
Típus egyed = homozigóta,
érintetlen genotípus: a kutya genetikai felépítése homozigóta, érintetlen
("teljesen tiszta"). Egyik allél sem rendelkezik kedvezőtlen
mutációval. Laikus kifejezéssel: a kutyának két jó allélja van. Ennél a
kutyánál soha nem alakul ki JLPP. Minél több ilyen kutya van a populációban,
annál jobb.
kép
B típusú egyed = hordozó: a kutya
genetikai felépítése heterozigóta. Egy allél mentes a nem kívánt mutációtól, és
egy allél rendelkezik vele. Más szóval: a kutyának van egy jó és egy rossz
allélja. Ez a kutya a rendellenesség hordozója, de soha nem alakul ki JLPP. Itt
bizonyul szerencsésnek a betegség recesszív öröklődése: csak két mutáns
alléllal rendelkező kutyáknál alakulhat ki a betegség. A csak egy "rossz
allél" ívű kutyák megkímélték ezt az eredményt. Egy jól átgondolt
tenyésztési program keretében kívánatos e génkonstelláció előfordulásának
generációkon keresztül történő fokozatos csökkentése. Jelenléte azonban nem aggodalomra
ad okot mindaddig, amíg megfelelő számú homozigóta, nem érintett kutya áll
rendelkezésre a tenyésztőállományban.
kép
C típusú egyed = homozigóta
érintett genotípus: a kutya genetikai felépítése homozigóta érintett. Mindkét
allél hordozza a kedvezőtlen mutációt. Más szóval ennek a kutyának két rossz
allélja van. Ez a kutya JLPP-t fog kifejleszteni. Feltétlenül elengedhetetlen,
hogy a tenyésztési progranlok biztosítsák, hogy ez a génkonstelláció ne
keletkezhessen.
A genetikai információ fontossága
és jelentősége a tenyésztők számára nyilvánvalóvá válik, ha megnézzük, mi
történik, ha különböző genetikai jellemzőkkel rendelkező egyedeket párosítanak.
Ennek feltárását azzal kezdhetjük, hogy emlékezünk arra, hogy a homozigóta
érintett allélokkal rendelkező C típusú egyedek soha nem kerülnek be a
tenyésztőállományba, mert fiatalon elpusztulnak.
kép itt is 1.párosítási példa
honlozigóta nemnális X homozigóta normál
Ha két homozigóta, nem érintett
("teljesen tiszta") állatot tenyésztenek ki, a helyzet
kristálytiszta: egyik utódjukban sem fejlődhet ki JLPP. Mindegyik fia és lánya
szintén homozigóta normális lesz.
2. párosítási példa hotnozygous
nem érintett Xt heterozigóta.
A homozigóta, nem érintett
("teljesen tiszta") állatok és a heterozigóta "hordozó"
állatok párosítása szintén olyan utódokhoz vezet, amelyek nem érzékenyek a
JLPP-re. Ha az ilyen párosítások gyakran ismétlődnek, az utódok fele jellemzően
homozigóta, nem érintett ("teljesen tiszta"), a másik fele pedig
heterozigóta (hordozók).
kép 3. párosítási példa
heterozigóta X heterozigóta
Két heterozigóta állat (hordozó)
párosítását minden áron el kell kerülni. Ez utódokhoz vezethet, amelyekben JLPP
fejlődik ki. Nagy minták esetén várható, hogy az ilyen párosításokból származó
utódok 25 százalékában alakul ki a betegség, 50 százalékuk hordozó lesz, 25
százalékuk pedig homozigóta, nem érintett („teljesen tiszta”) kutya.
nagy kép
3. MI TÖRTÉNIK, HA EZT FIGYELEMBE
VÉVE HASZNÁLJA, ÉS MILYEN INTÉZKEDÉSEK KELL MOST A ROTTWEILER TENYÉSZŐKNEk?
nagy kép
Szerencsére megbízható DNS-teszt
jelent meg a piacon. Annak megállapítása, hogy a kutya genetikai felépítése nem
érintett-e homozigóta („teljesen tiszta” j, heterozigóta (hordozó) vagy
homozigóta, ma már viszonylag egyszerű és olcsó. Ez a teszt kimutatta, hogy a
betegségért felelős gén jelen van rottweiler populációnkban: kimutatták, hogy
léteznek hordozók Nem tudjuk, hány halálos eset fordult már elő a betegségnek A
kutyák problémás genetikai örökségének bizonyos ősökig való visszakövetése nem
jelent gyümölcsöző megközelítést a kérdésben: a legjobb a tovább lépés a
genetikai tesztelés elfogadásában rejlik. Ezen a ponton képzeljünk el az
érvelés kedvéért egy olyan forgatókönyvet, amelyben nagyon kevés rottweiler
volt hordozó. Ha ez így lenne, egyesek elutasíthatják a költségalapú tesztelés
lehetőségét okok és egyéb okok miatt: a ritka betegségek elleni intézkedések
aránytalannak tűnhetnek, legbelsőbb énjükben mélyen megbúvó félelmeik is
lehetnek, hogy a továbbiakban nem lesznek képesek egyik legsikeresebb
kutyájukból tenyészteni korlátozások nélkül. Néhány ember úgy kezelheti az
ebből eredő stresszt, hogy elutasítja, és nem hajlandó foglalkozni a témával,
vagy többet megtudni róla. Mivel semmit sem tudnak a rendellenességről, akkor
nem kell figyelembe venniük a gondolkodásukba. Ha bármilyen módon kísértést
érez, hogy így reagáljon, a rottweiler érdekében fontolja meg hozzáállásának
megváltoztatását, még ha ezt nehéznek is találja. Kérem, ébredjen rá, hogy a
felelősségteljes, etikailag indokolt és a törvényeknek megfelelő
kutyatenyésztésnek feltétlenül szilárdabb alapokon kell nyugodnia.
Elfogadhatatlanul magas annak a kockázata, hogy a mutáns gén lassan, de
folyamatosan terjed a populációban. Évek alatt egyre magasabbra nőtt a hordozók
száma, és előbb-utóbb a halálos megbetegedések száma is drasztikusan megnő.
Mindezt tudjuk. És le kell vonnunk a logikus következtetéseket a tanultakból.
Ezentúl, pontosabban egy
megfelelő átmeneti időszak után, hogy legyen idő a szükséges vizsgálatok
elvégzésére, minden egyes tenyésztő csak olyan kutyákból tenyészthet,
amelyekről homozigóta, nem érintett ("teljesen tiszta") vagy
szállítók. A hordozók csak homozigóta, nem érintett „teljesen tiszta” állatokkal
tenyészthetők. A homozigóta, nem érintett ("teljesen tiszta") kutyák
tenyészthetők mind homozigóta, érintetlen ('S teljesen tiszta) kutyákkal, mind
hordozókkal. Az itt leírt eljárás biztosítja, hogy NINCS több rottweilerben
JLPP.
Hogy világos legyen: itt
szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem lenne bölcs dolog kizárólag
homozigóta normál ("tiszta") kutyákból és szukákból tenyészteni. Ha
ez megtörténne, a genetikai sokféleség erősen csökkenne, és gyakorlatilag
lehetetlen lenne elhárítani a beltenyésztés negatív következményeit.
Ugyanaz az etikai kötelességem,
hogy pontosan ezt a megközelítést alkalmazzam minden olyan országban, ahol
rottweilereket tenyésztenek, legyen az Németország vagy bármely más nemzet. A
betegségek nem tartják tiszteletben az országhatárokat. Az állatok szenvedése
nem áll meg a nemzeti határoknál. A Rottweiler barátai világszerte – minden
kontinensen és minden országban – kihívást jelentenek, hogy lépjenek fel ebben
a kérdésben. Semmi és senki nem mentesíthet egyetlen tenyésztőt sem e
kötelesség alól. Az, hogy a vonatkozó helyi tenyésztési előírások
tartalmaznak-e már rendelkezéseket a JLPP-vel kapcsolatban, nem számít ebben a
tekintetben.
Összegzésként megjegyzendő, hogy
más kutyafajták már profitáltak a hasonló tenyésztési programok sikeres
végrehajtásából. Számos, azonos öröklődési móddal járó betegséget már sikerült
így kiküszöbölni, például agaraknál a polyneuropathiát (a rottweilereket érintő
betegséghez viszonylag hasonló formát) és a progresszív retina atrófiát (PRA)
Sloughisban. A rottweilereknél a JLPP elleni ellenintézkedések kivételesen
sikeresnek bizonyulnak, nem utolsósorban azért, mert jelenleg nincs más
genetikai teszt, amelyet rutinként alkalmaznak a tenyésztés során.
Forrás: https://adrk.de/index.php/en/news/62-gesamtvorstand/1369-jlpp-en
Az oldalon található PDF az eredeti,hiteles angol nyelvű írás. Ez a magyar nyelvű szöveg google fordítóval készült, de teljesen világos és érthető szöveg. Én azt vártam volna mindkét rottweiler klubtól, hogy hiteles fordítással segíti a tagjait és minden rottweiler tartót, kedvelőt hogy megértse a betegség lényegét. Így talán lehetne óvni a fajtát a betegség elterjedésétől. Ez hosszútávú program, sok embert érint(het) most és a jövőben is.
.png)
.png)
.png)