Lilu apport , kezdeti lépések

Egy évesen, klikker tréning elkapással - azaz kivárjuk, míg produkálja a viselkedést a kutya és arra jutalmazunk. Elkapjuk a jó pillanatot és dicsérünk! Természetesen a klikker hangjához kondicionálva van már a kutya! Nincs még vezényszó ezt később kapcsoljuk hozzá.

A vezényszó nem hetek, nem hónapok múlva kapcsolódik hozzá, csak addig nincs amíg a kutya megérti a feladatot. Ez okos kutyánál egy-két alkalom csupán és máris jöhet a vezényszó. Amit nem mondogatunk folyamatosan, de az adott pillanatban az adott cselekvéshez kötjük. Fogd, tartod, hozd, ereszd. Természetesen rész gyakorlatként tanítva és ahhoz kötve a vezényszót. Majd, amikor a részek jól mennek, lehet egybe tenni és az alaki részre koncentrálva a kész gyakorlatot tanítani. Sík talajon, aztán akadályon, majd palánkon, ha vizsga felkészülés a cél.

Hosszú, türelmes gyakorlást kíván, de eredményre vezet ez is. Számomra  gyorsabb, egyszerűbb tanítási mód,  a" hagyományos"  és a klikker technika kombinálása. Amikor az "apport" tanítására helyezem a hangsúlyt, a labdát egy időre elfelejtem, azzal nem játszunk. Miért? Bizony a labda imádat felülír mindent, ha túlságosan rákattan arra a játékra.

Ha nem a leszoktatással vagy elfoglalva.

Sok feladatban helyt állhat a kutyád a hétköznapokban is.

Az utcán, a parkban, idegen kutyák társaságában "jól" viselkedni , mind tanulandó feladat. A kutyának alkalmat kell adni rá, hogy megtanulhassa! "Puding próbája az evés "-bizony rendszeres sétát, irányítást, korrigálást, gyakorlást jelent! Télen, nyáron, hóban , fagyban., napsütésben:)

Azért ezzel a lépcsővel mojoltunk egy kicsit

 

 és igen, idegen kutyákat is beengedünk A területünkre, ha az tud viselkedni. 

A rottweilerek is tolerálják az idegen kutyákat, de az irányító szerep az övék és" elvárják", hogy ezt senki ne kérdőjelezze meg.

Akadály , kereső játék Lilu

Egy sétának se kell unalmasnak lennie, mindig lehet benne tanulandó feladat, vagy az engedelmes gyakorlatok tanulása. Minden séta alkalmával kitalálunk valami játékot, plusz feladatot. A lentebb található videón, azt látod, amikor próbálom megismételtetni Lilu spontán akcióját, amikor kíváncsiságból végigszaladt a farönkön. Persze, ahogy megálltam, ő is megállt és a kezemben lévő telefont szimatolta, meg engem bökdösött. Mindenhova máshova figyelt azután, egyáltalán nem a feladatra koncentrált. Később kiderült, hogy egy másik kutyás is sétált arra, csakhogy én azt nem láttam és nem is hallottam, Lilu viszont igen, azért kalandozott el a figyelme. 

     

           

A másik sétánál, váratlanul elment egy lovas kocsi az árok túlsó oldalán. Ugyan azzal a kocsival találkoztunk tavaly ősszel és Lilu ezerrel a kocsi után szaladt, amikor elengedtem. Nem szerettem volna, ha árkon bokron megint utána ered. A helyben maradás, az engedelmes gyakorlatok, lecsillapították az izgatottságát. Utána se kockáztattam, lekötöttem a figyelmét kereső játékkal. Ez a labda egyik kedvence, így nem volt nehéz a figyelmét ráirányítani. Egy keresésnél persze nem álltunk meg. Akkor, folytattuk a sétát, amikor a kis szimatolós játék, kitörölte a lovas kocsi keltette izgalmakat.

Lilu, előreküldés

Fórumon beszélgettünk a lányokkal, a téma az előre küldés tanítása volt. Több, módszer hangzott el ki hogyan tanítja. Én is ajánlottam egyet kipróbálásra. Mivel csak virtuálisan találkozunk, elküldtem a tanítási tipp leírását. Nem mindenki tudja elképzelni szöveg alapján, mit is kell tenni, ezért megígértem, másnap, ha süt a nap, valahogy felveszem videóra Liluval, hogyan is kell elképzelni.

Így tettem és leírtam a történetet.

Nem sütött a nap, de azért elmentünk sétálni és vittem a fényképezőgépet is. Mint látod egy ez árokpart, pici cserjés, gazos résszel az út egyik oldalán és az árokkal a másik oldalán. Szép hosszú egyenes, remek terep az előkerüléshez. Nem sétáltunk sokat és nem is labdáztunk ezért Lilu kevésbé összeszedett, de a lényeg így is látszani fog. Ez a festékes vödör ott volt az egyik bokorban, (fúj, szemetelők) így kölcsönvettem a gyakorláshoz. Itthon már gyakoroltuk az előre küldést, a vezényszót már ismeri. Az egyik variáció, hogy Lilu helyben marad, én kiviszem a labdát, leteszem. Azért nem a földre, mert akkor Lilu szimatolva keresgélné a teniszlabdát és itt az a cél, hogy gyorsan, célirányosan előre szaladjon! Ha van segítő, akkor egyszerűbb, mert ő addig fogja a kutyát, de az sem rossz, ha ki lehet kötni valahová. Ez itt túl bonyolult lett volna, na meg a másik módszert akartam felvenni. Azt, hogy szabadon követésből küldöm előre

Az ötlet innen van. <<kattints a cikkért

Mi nem készülünk versenyre, meg hármas szintű előre küldésre sem, ezért rövidítettem a távolságot. Inkább csak az előre vezényszó tanítására helyeztem a hangsúlyt. Vizsga szerinti készülésnél érdemes rendesen felépíteni és kondicionálni a gyakorlatot, pont, mint a világbajnok teszi! Én csak újra olvastam valamelyik nap a cikket, ajánlottam a módszert, aztán jött az ötlet, hogy kipróbálom.  Jól is sikerült a próba, de nem gyakoroltuk és csiszoltuk a dolgokat még e szerint a módszer szerint, ez csak a második alkalom, hogy próbálkozunk. Kombináltam, a terep adta lehetőségekhez igazodtam, módosítottam a leírtakhoz képest, na meg figyelembe vettem azt is, amit Lilu eddig megtanult. Emlékeztető a cikkből, miért is logikus módszer ez, az előre küldés tanításához.

"Az előre küldés tanítása is ősi farkas szokásokra épül a belgánál. Biológusok megfigyelték, hogy a falka visszatér azokra a helyekre, ahol már vaddal találkoztak. A feladat gyakorlása feltételezi, hogy a szabadon követés tökéletes, és a kutya minden helyzetben azonnal fekszik. Helyszín egy focipálya. Mario szabadon követéssel elindul egy kis lyukba ásott, de jól látható labda felé, ami kb. a fél pályánál van. A labdától két méterre megáll, karjelzést ad a kutyának a labda felé. Amint a kutya megtalálta a labdát, szól a klikker, és kezdődik a játék. Közben óvatosan egy másik labdát helyez a lyukba. Majd, amikor a gyakorlatot megismétlik, "véletlenül" újra lesz ott játékszer. A lyuktól való távolságot folyamatosan növeli, és az "előre" vezényszó csak akkor hangzik fel, ha a kutya már az egész pályát befutja. kb. további 40 gyakorlás után, jön csak az előre küldés pillanatában kiadott "előre" utasítás. "

Akkor lássuk a gyakorlást.

Az ismert, már megtanult módon kezdem. Lilu helyben marad. Kiviszem a labdát. Visszamegyek felültetem és karjelzéssel, előre vezényszóval indítom. Egyenes vagyok és állva maradok. Amikor Lilu a labdához ér, hozd, hogy visszaszaladjon hozzám, és ne kezdjen el játszadozni a labdával! Mindkét vezényszónál biztató, lelkesítő a hangom, nem szigorú parancsként hangzik, nem utasítás! Másodikra, egy kicsi fegyelmezés után megoldom, hogy kiteszem a labdát és Lilut szabadon követésben elvezetem. Amit nem látsz, de hallasz a videón, lábhoz, az a menetelés fordulatokkal. Majd mozgásból elhangzik az előre vezényszó, karjelzéssel, az eddig tanult módon. Itt is egyenesen állok és ott is maradok, nem szaladok és nem lépkedek a kutyával együtt. Amikor Lilu a labdához ér, hozd, vezényszó, hogy visszaszaladjon hozzám, és ne kezdjen el játszadozni a labdával! Mindkét vezényszónál biztató, lelkesítő a hangom, nem szigorú parancsként hangzik el egyik sem, nem utasítás!

Miért nem utasítgatom és parancsolgatok a kutyának?

Azért, hogy a kutya jókedvvel, vidáman, lendületesen menjen, az egész játéknak tűnjön neki. Pozitív megerősítés elve, ami = motiválom és jutalmazom a jóra! Hiszen az "előre" úgy rögződik benne, hogy "jaj, de jó, mehetek a labdáért", a hozd meg úgy, hogy "jaj, de jó játszunk tovább, ha visszaviszem"! Tanulunk, alapozunk, ez még nem verseny és vizsgaképzés! De ettől még nem kell egész másnak lenni, mint ahogyan a vizsga leírás kéri. Aki vizsgára készül annak fokozottan fontos, hogy ne tanítson hibákat, mert akkor sose jut el a kutyával a vizsgaszintre. Mindig javítani, újra tanítani kell a kutyát! A kutya azt tanulja meg amit tanítunk neki!

Nézd tovább!

Amikor néhányszor egyformán megcsináljuk ugyan ezt, egyszer csak variálok és nincs ott a labda a vödör tetején! Lilu nem tudja ezt, ugyan olyan lelkesen megy a labdáért! Viszont én hirtelen egy másik vezényszót adok! Fekszik! Ezt is ismeri és végre is hajtja azonnal! Viszont a második alkalommal már tudja, hogy nincs ott a labda és variál.

Mit rontottam el? Semmit, gondolhatnám, pedig igen!

Lelkesedésemben és a videóra koncentrálva, picit elfelejtkeztem a kutyáról, azt hittem már tudja a feladatot, ezért elfelejtettem jutalmazni, túl sokat akartam egyszerre! Sok volt a változás, az eddig tanultakhoz képest! A hibák mindig figyelmeztetnek! Picit lazítottunk, játszottunk a labdával, majd szimatolás, keresgélés. Közben megfordítottam az irányt

Lilunak ismert módszerrel előre, majd másodikra kombinálom a meneteléssel és abból az előre! Labda nélkül fektetéssel. Mint látod, nem sikerül első szóra. Itt már csökkent Lilu lelkesedése, túl sok volt neki a változás és a gyakorlatozás. Hiányzott a séta, a megszokott rend. Abba hagytuk a gyakorlást és sétálni mentünk. Ezért kell minden tréninget, gyakorlást, tanítást jól átgondolni, precízen felépíteni, hogy ne tanítsunk hibákat, amit aztán nem győzünk javítani. A kutya nem automata, hogy megnyomunk rajta egy gombot és kívánságunk szerint működik! Hosszú, céltudatos gyakorlások eredménye, minden, amit látsz a versenyekről, de egy sima vizsgáról készült videón is.

Két nap múlva ismét felvételt készítettem. Nem ugyan az a helyszín, ez az árok másik oldala, jóval messzebb. Hasonló a bemelegítés. Apporttal kezdtünk, utána az öv táskámat használtam az előre küldéshez. Lilu ismét zokon vette, hogy nem lelt rá a motivációs tárgyra(labda), nem ment tovább, de azért hátat fordított. Korrigáltam. Majd ismételtünk, de azt nem vettem már fel.

Befejezésnek álljon itt a gyakorlat, mi is a tanítási cél IPO 1-es szinten. IPO 3 szinten csak az előre küldés távolsága változik. " 7. Előre küldés fektetéssel 10 pont

a) vezényszó” előre küldéshez”, „fektetéshez” és „ültetéshez”

b) végrehajtás:

A Kutyavezető szabályos alapállásból indulva az őt szabadon követő kutyával a kijelölt irányban egyenesen elindulnak. 10-15 lépés megtétele után az előre vezényszó kiadásával, valamint ezzel egy időben karjának egyszeri előre lendítésével előre küldi a Kutyát-t, miközben ő állva marad. A Kutyának célra törően, egyenes vonalban és gyors tempóban legalább 30 lépésnyi távolságra, a mutatott irányba el kell távolodnia. A Teljesítménybíró utasítására a kutyavezető kiadja a feküdj vezényszót, mire a kutyának azonnal le kell feküdnie. A kutyavezető, addig tarthatja fent irányközlésként a karját, amíg a kutya le nem feküdt. A teljesítménybíró engedélyére a kutyavezető a kutyájához megy és belép jobb oldalára. Kb. 3 mp elteltével felülteti, melyre a kutyának szabályos ülő helyzetbe kell kerülnie.

c) értékelés: hibák a felvezetési szakaszban, a kutyával való együtt futás, túl lassú előre futás, erős kitérés oldalirányban, túl rövid távolság, vontatott, vagy túl hamar történő lefekvés, nyugtalan fekvés, kutyavezető közeledtekor idő előtti felállás, felülés súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. További segítség pl.: előre, vagy a feküdj vezényszavak elnyújtása szintén beleszámít az értékelésbe. Miután a kutya a kívánt távolságba ért, a fektetéshez alapvetően teljesítménybíró utasítása szükséges. Ha a kutya nem áll meg, 0 pontot kap a gyakorlatra. További első vezényszó a fektetéshez -1,5 pont További második vezényszó a fektetéshez -2,5 pont, Ha a kutya megáll, de nem fekszik le a további második vezényszóra -3,5 pont, Ha a kutya elhagyja a pályát, vagy visszamegy a kutyavezetőhöz, a gyakorlat értéke 0 pont. " Lásd! A tíz pontos gyakorlatból pontszámokat veszthetünk, minden hibával, de akár "hiányos" értékelést is kaphatunk. Írás közzétételének dátuma a blogban 2014. 04. 05. de 2011 év végi a történet. 

Apport, bemelegítésként. Nem a szokásos formában, kidobott apportfával kértem a behozatalt. Egy videón látott módszert próbáltam ki. 2020. Újra szerkesztett videóval teszem ide. 

 

Megjegyzés: 2019. január 1-től a vizsgaszabályzat változott, módosításra került. IPO mozaik szó helyett IGP mozaik szóval jelölik a vizsgát, de nem csak az elnevezés változott, több pontban változás van, a végrehajtás módjában. 

Séta mellett a kertben is is tanulunk, tréningezünk.

Séta helyett, minden előkészület nélkül.

Nincs mellény,

nincs pálya,

nincs bekapcsolás,

nincs jutalom falat,

nincs klikker, 

nincs labda,

Csak eszembe jutott, hogy azt is meg kellene mutatni, hogy a 10 hónapos Dezsihez képest  hol tart egy másik, felnőtt kutya, azaz Lilu, a vezényszavak ismeretében és a pozíciók végrehajtásában. Kimentem a kertbe, vittem a gépet. Szóra és jelre. Ül, fekszik, áll, lábhoz. Szemkontaktussal  és a nélkül,  a figyelem összpontosítás.

Az ül, és a fekszik pozíciót gyakoroltuk a legtöbbet, és mint látszik az sikerül is. Az áll pozíciót kevésbé, az nem megy vezényszóra, csak pici segítséggel megcsinálni. HIBA: Nem kap dicséretet, jutalmat, így "szétesik" a többször kapott utasításkor. Akkor is lelkesedik, de hibát hibára halmoz. Pontatlan, keresztbe ül, keresztbe fekszik, mást csinál, az elhangzott vezényszóra stb. stb. Ő így jelzi, hogy változtattam az eddig megszokott rutinomon. Korrigálnom kell, majd dicsérni! Akkor alábbhagy az izgatottsága és jobban koncentrál. 

HIBA: A videó végén az látható, hogy kipróbálok valamit. Szeretném, ha fekvésből felülne! Én tudom, hogy nem sikerül távolról felültetni, soha nem gyakoroltuk. A távolról fektetést gyakoroltuk már, de a fekvésből felülést még nem! Pont ezért nem is sikerül. Amikor emelt hangon próbáltam utasítani, bejött elém és úgy csinálta meg! Ez nem került a felvételre, mert a gép látószögéből kikerültünk. Nem tudja, nem érti, rá kell vezetni, hogy megértse, új dolgot kérek tőle. Adott a feladat, tanítsunk! Lássuk a hosszú pórázt! Segédeszköz, hogy egyszerűbb dolgom legyen, ha kikötöm, a póráz megakasztja, ha elém szeretne beülni! 

Ekkor a labda is előkerül! Motivációs tárgy és jutalom is lesz egyben. Eddig a nadrágkorcában volt elrejtve a hátamnál. Persze ezt Lilu is érezte, hogy valahol ott a labda, az orrát nem lehet becsapni, de nem látta, nem jutalmaztam vele, csak vágyakozott utána.  Ezért is volt szétesőbb, izgatottabb. Most, hogy látja a labdát figyelmes, koncentrál, fókuszál a labdára!  A motiváció működni fog!

Kikötöm. Fényképezőgép a kezemben.

Messzebb állok és a már megtanult feladatokkal kezdjük, bemelegítem a kutyát. Közelítek, a hátam mögül előkerült a labda. Lilu izgatottan, várakozva nézi. Közelebb érek, fel is ül, pedig csak annyit mondtam Lil, azt szerettem volna, ha rám figyel, nem a labdát fixirozza. hiba: Felült, mert azt gondolta, ha csinál valamit jutalmul megkapja a labdát. Nem gondolta, csak a Lil hangsúlya emlékeztette az ül  vezényszóra. 😃  Nagyon akarta a labdát ezért gyorsan  felült.
Csakhogy én nem ezt szerettem volna, hanem azt, hogy a labda helyett rám koncentráljon, vegye fel a szemkontaktus! Visszafektettem, hiszen a feladata a fekszik volt. Addig kell abban a pozícióban maradni, amíg én mást nem kérek tőle! Nem kell hogy előre kitalálja a gondolatomat, hogy majd ezt akarom! Én irányítom az eseményeket, nem a kutya! Amikor felvette a szemkontaktus egy pillanatra, kiadtam az ül vezényszót. Azonnal felült és én jutalmaztam is a labdával, csak nem tudok jól dobni. Praktikusan úgy kell dobni, hogy elkapja a szájával! Ez elpattant, a póráz miatt nem tudott utána futni, ezért én hajoltam le és dobtam ismét neki.  Most sikerült jól jutalmazni.

Ismételjünk !
Ülve várja a labdát.  Na de, mi a fekvésből felülést tanuljuk, úgy, hogy én távolabb állok!
Fekszik ! jó!
Ül! Jó! azonnal reagál és csinálja! Jutalmazom-dobom a labdát, de megint rosszul. HIBA! Lilu a  lendülettől  hátára esik, ahogy áll fel leesik a lánc. Egy pillanatra megáll körülnéz és keresi a labdát. Megerősítem a keresést egy keresd vezényszóval és szimatolásba kezd, megleli a labdát. Övé a jutalom. Ha már ilyen béna vagyok, nem büntetem a kutyát és nem is szolgálom ki, hogy felvegye a labdát, de a keresd szóval visszaveszem az irányítást. Így is jutalmazhatom a kutyát, hiszen a meglelt labda ugyan olyan jutalom neki, sőt jobb, mintha simogatnám vagy falatot adnék neki. Ő egy felnőtt kutya aki imádja a labdát, mert az évek alatt rászokott, hiszen sokszor motiváltam, jutalmaztam evvel. 

Folytatjuk a tanulást. Áll, figyel, koncentrál és én rögtön az ül vezényszót adom ki. Ül! JÓ!!!! AZONNAL VÉGREHAJTJA! Okos, majd dobom a labdát is jutalmul,  de nem nyitja a száját és a labda távol pattan. Elmegyek a labdáért, Lilu már fekszik le, önként és dalolva, hogy övé lehessen a labda. Csakhogy mi most mást tanulunk, ugye?! ÜL vezényszóra jár az extra, bónusz jutalom, a labda! Hiba lenne az önként felajánlott pozíciót jutalmazni! 

Minden stimmel, a labda is a szájába került! Szerintem megértette a feladatot, felismerte a szabályt. Így van-e, nem -e, meglátjuk. 

Változtatok picit, megfordítom az irányt, fellógatom a gépet és így azt is megtudom mutatni, hogy hogyan válik a labda motivációs tárggyá, hogyan kell életre, hogyan lesz mozgó zsákmány belőle, ami a kutyának kellő ingert ad a feladat  gyors, pattogó végrehajtásához.

Három -négy lépésre állok tőle. Kezemben a labda. Mivel már többször megkapta, játszhatott vele, nem olyan izgatott, mint az elején. Felfogta, hogy gyakorlás van. Ha jól adom a jeleket és jó ritmusban mondom a vezényszót, hibátlanul működik. Ha rosszul adom a jelet és rossz hangsúllyal mondom a vezényszót, nem működik. Most többször jól sikerült, jutalmazom a labdával, a száját is kinyitja elkapja, pluszban nagyon elégedett vagyok vele, dögönyözés, paskolás, kihalászom a labdát a szájából. 

Folytatjuk a tanulást. Ami nem látszik és nem hallatszik, minden jó gyakorlatot dicsérek, bár nem adom oda a labdát! A dicséret = csendesen, jóó okos, a szemem és az arc mimikám mosolygós, elégedett.

Mivel tudom, hogy a rottweilerek utálják végrehajtani ugyanazt ezerszer, kombinálok egy kicsit és tovább lépünk a tanulásban. A ülésben helyben maradást gyakoroljuk, visszaérkezéssel, koncentrációval. Viselkedésláncot jutalmazok és befejezésül övé a labda! Megint nem nyitja a száját, de lecsatolom,  hadd érje el a labdát és vegye fel. Visszairányítom magamhoz a tapssal, megdöngetem, megdicsérem és mehet játszani! A tanítást befejeztük! Nála maradhat egy kis időre a labda, 5-6 perc, de utána elveszem, elteszem, a kutya meg a helyére megy. Napközben kennelben van. A kennelbe zárás azt jelenti pihenhet tovább. 

2014. 04. 05.