Lilu, Dezsi és a jutalom falat.

Mivel nem a pontszámokért, nem a vizsgafeladatok precíz végrehajtásáért tréningezünk, nincs kényszer és nincs erős kényszerítés sem. Sőt! Nyugodt maradok. Tehetem is, hiszen tudom, hogy én idéztem elő ezt a kapkodást, bénaságot a jutalomfalattal. Ez itt és most túl erős inger neki. Kiabálhatnék, idegesen fegyelmezhetném. Akkor még rosszabb lenne, addig gyűrnénk egymást, míg dühös, elégedetlen nem lennék. Éppen ezért nem teszem. Csak akkor és annyit gyakorolunk, ami örömet okoz. Ami nem jelenti azt, hogy a rosszul sikerült gyakorlatokat jóváhagyom, rendre belenyugszom, hát ez így sikerült, ez is jó lesz. Igyekszem a legjobbat kihozni így is. Csak megmutattam ilyen az, amikor a jutalomfalat, csak hátráltat, mert a kutya túlmotivált, kapkodó, szétszórt lesz tőle. Nyakörvvel, pórázzal, elektromossal, szögessel fékezhetném, lassíthatnám a kutyát, de én nem ezt a megoldást választottam. Lilu, javított változat alább. Szemből pozíció gyakorlással és koncentrálással kezdek, hogy lehiggadjon. Majd, a párhuzamos, azaz szabályos láb melletti, helyben és lépésben való pozíció gyakorlással folytatom.

Miért kellett ezt a felnőtt kutyákkal bemutatni? 

Azért, mert egy előző írásban közzétett videó szösszenet erről a témáról kevésnek bizonyult, nem volt meggyőző, kellett valami hosszabb, látványosabb bizonyítás, hogy nem a kölyökkutya rossz tulajdonsága az, ahogyan viselkedik. Sokkal inkább egy hibás elképzelés a kiképzésről, az adott helyzetben. Virtuálisan csak így ment, hogy azonnal készítek egy felvételt, hogy a felnőtt kutyáink is produkálják ugyan azt, hogy túlmotivált, széteső, kapkodó lesz a viselkedésük, a jutalomfalat miatt. Azaz a túlmotiváltság miatt. Velük már azt is megtudtam mutatni, milyen ha nincs falat, hiszen a megtanultakat képes falat nélkül is végrehajtani. Sok éve nem kell megvezetés, hogy egy gyakorlatot végre tudjanak hajtani. 

Dezsi, aki másként reagál, de nagyon hasonlóan. 

A felnőtt kutyára pont úgy hat a jutalomfalat, mint a kölyökkutyára. Az orrán keresztül jut el az inger az agyáig, az étel szaga beindítja az ösztönöket. FINOM, AKAROM! Az első három és fél perc a szétesés, mint láthatod a videón. Én akarok valamit, a kutya is akar, de nem vagyunk összhangban. A kutya nem fogja kitalálni, hogy nekem hogyan lenne jó, mitől lennék elégedett, bizony arra nekem kell rájönni!  Meg is találom a megoldást, hiszen már kitapasztaltam, hogyan működik jobban, a kiképzésben mi a célravezetőbb. Növendék, felnőtt kutyánál, „régi mesterkiképzők„ kezében, ilyenkor kerül elő a szöges, a vékony rövid póráz fültőbe húzva vagy az elektromos nyakörv. Gyors, látványos eredményt hoz a kényszer, de közel sem biztos, hogy egyedüli üdvözítő megoldás!
Mivel kölyökkutyáknál ezeket még véletlenül sem alkalmazzuk, más módszert ajánlok. 

Kölyök korban különösen, hiszen akkor még nem lehet agyongyalulni a kutyát. Nekem, aki nem verseny kutyát képez, nem pontszámokra hajt, pusztán egy jól nevelt, vidám, szófogadó kutyára vágyik, később is tökéletesen elég ennyi. Szóval, megelégeltem a szétesést, jeleztem, hogy ez így nagyon nem jó, visszavettem az irányítást. Átváltunk koncentrálásra,  új alapokra helyeztük a gyakorlást. Én a szemből végrehajtott pozíció gyakorlást választom itt. Koncentrálás, figyelem, nyújtom az időt a jutalmazásig, majd végleg elhagyom a falatot, csak a dicsérő szót, a simogatást alkalmazom.Tudom, hogy ők a szót is megtanulták és megkövetelhetem tőlük a pozíció szabályos végrehajtását is! Növendék korban pedig a falat helyett, már a motivációs tárgyat használom. Amit lát a kutya, de el nem érheti, vagy elrejtve, pl. a hónalj alá, lesz motivációs tárgy. Más más helyről elővarázsolva pedig a jutalmazás eszköze.

Siroccó Dilahla, Lilu tulajdonos Krausz Győzőné Lilu eredményei HD+/- ED –2011. 11.05.tenyészthető OMSE  H-J-K-N almok anyja apa: Sirocco Úzó Kiállítás: kitűnő 2 , tenyész szemle: alkalmas Egészségügyi szűrés: HD – ED- anya: Ina von Tegler Fliess ADRK 113211 Rott /402/H/09 Első felvezetésben: tenyésztésre alkalmas. Egészségügyi szűrés: HD – > 3 évesen vettük. Felkészítettük tenyész szemlére. Siroccó “D” alom született 2010. április 19. Testvérek: Dante-Carlos , Dylen, Delma-Doris, Daliba-Dali, Diána-Dia, Debóra-Penne, Dilahla-Lilu https://siroccorottweiler.hu/sirocco-d-alom-2010/

Siroccó Rott Idol-Dezsi  tulajdonos Krausz Győző apa: Siroccó Bruge Tulajdonos Szabó István Siroccó Úzó - Forrófejű Rena sz: 2009. 01.21. HD- tenyészthető OMSE 2011. 11. 05 . Anya Siroccó Cintarella tulajdonos: Krausz Győző  Sirocco Úzó - Odette von Hause Fritz előző tulajdonos Vida Zoltán felnevelésében, felkészítésével- tenyésztésre alkalmas, egészségügyi szűrés: HD +/- Siroccó Rott I alom 2012. szeptember 23. testvérek>>>Idol-Dezsi, Iláj, Ixor, Izisz, Ilcsi-Héra, Irma-Mira , Ingrid-Kelly, Iluska – Rose, Imola. https://siroccorottweiler.hu/sirocco-i-alom-2012/

Klikkerről, az eltelt évekről ....

Ami biztos tudás, állandó érzés volt az évtizedek alatt, az az, hogy a durvaság, az erőszak, a kérlelhetetlen, azonnali kényszerítés számomra elfogadhatatlan.

Tiltakoztam mindig.  

A poroszos, tekintélyelvű nevelést szintén elutasítom. Mindig a humánus, korszerű, ésszel, meggyőzéssel haladó kiképzés híve voltam. Arra törekedtem,  azt akartam megtanulni, hogyan lehet DURVASÁG NÉLKÜL ELŐRE HALADNI. Mivel folyamatosan kutyáztunk, mindig volt megoldandó feladat, így muszáj volt foglalkoznom az adott időszak felbukkanó  trendi  módszereivel. Ilyen volt a klikker képzés, a 2000-res évek elején. Akkor kezdet beszivárogni egy másfajta képzési mód. Mostanában azon töprengtem, hogy le kellene írni, miként is kezd az ember szemléletet váltani, új dolgokat kipróbálni a kiképzésben. Bár érintőlegesen sokat írtam róla, de konkrétan még nem, hogy én hogyan kezdtem el használni  a klikkert. 

Hozzánk, kutyásokhoz, a rendszerváltásig, minden új dolog szóbeszéd formájában jutott el, mert valaki megemlítette, megmutatta és mi reagáltunk rá. Azonnal jött a cáfolat, hogy miért nem jó, miért hülyeség, miért felesleges. Tapasztalatom szerint, a munkakutyások először zsigerből elutasítanak, hiszen biztosan tudják, hogy egyedül ők tudnak jól kiképezni. A rottweileresek is makacsul ragaszkodnak a bevált dolgokhoz, egymást túl licitálva vitáznak és mindent elkövetve saját képükre formálnák a kutyás világot. Így visszanézve, ez nem csak a munkakutyásokra jellemző, de én ugye köztük kutyáztam világ életemben, így csak ezt a területet ismertem. Szóval lassan változtak a dolgok, küzdeni kellett minden időben az új szemléletért, mert kötelező volt a tömeggel menni. Így volt ez a klikkerrel is. 

Hallottam róla, láttam kutyást aki használta, de nem értettem mire is jó. Felesleges plusz eszköz, gondoltam én is. Azért olvastam róla, de még mindig nem értettem igazán. 2004 után, már segítségemre volt az internet, ott is kutakodtam. Hornig Rudi írásait olvasva elkezdett érdekelni a dolog, de még mindig nem láttam az értelmét, miért is kellene használni. Bár szimpatikus volt a kutyával való bánásmód, az is, ahogy a tanulást felépítette, de feleslegesnek, körülményesnek tűnt a használata. Évek teltek el mire rávettem magam, hogy vegyek egy klikkert. Kísérleti alanyom Úzó volt. Fúúúú, minden bajom volt, mert nem működött a dolog. Kiderült számomra ismét, hogy csak a valakik másolásával nem jutok előre, bele kell ásni magam a tanulásba és tényleg megérteni, megtanulni, miről is szól ez a kiképzési technika. ITT Abban az időben, az ismét divatos trendi, a kihegyezett, befele fordított szöges nem az én világom volt, erősen elleneztem a használatát. Nem vagyok sikerorientált ilyen téren, nincs az a vizsga, amiért leverném, durván kényszeríteném a kutyát. Márpedig ez semmi más nem volt látványában, mint durva kényszerítés. Sok kutyát láttam összezuhanni az őrző-védő tréningek hatására, német juhászkutya fajtában, leginkább a versenyzők körében. Ugyan kényszer nélkül nem megy a kutya kiképzése, de sokkal jobban kedvelem, ha a kutya örömmel, önként és dalolva hajt végre feladatokat. Ez egy kan kutya esetében túl nagy falat volt nekem, csak erőszakkal jutottam volna előre az engedelmes és őrző-védő vizsga feladatok gyakorlása során. Próbálkoztam azért, de nem erőltettem. Hobbi szinten maradtunk inkább. 

A  kényszer nem egyenlő az erőszakkal, ezt már megtapasztaltam a szukáim kiképzése során, így szerettem volna arra haladni! 

Szóval olvastam és olvastam, mert érteni akartam, hogyan lesz pozitív módon előrehaladás. Én így tanulok a legjobban. Olvasok, megértem, kipróbálom a gyakorlatban és rájövök még nem tanultam meg mindent, mert nem úgy működik, ahogy szeretném. Tovább olvastam, mert még hiányzott a megoldás. Aztán világossá vált! Hohó, értem hol rontottam el, kattan be a megoldás! Úzó kutyánk, megmutatta a hibákat, hiszen ő szeretett és akart is tanulni, de kutyaként, másként tanult, mint én! 

A gyors, széles sávú internet, egy jobb számítógép, aztán meghozta a lehetőséget, hogy a valóban profiktól tanulhassak. Nem kellett megvárni, hogy valaki sok pénzért tanfolyamot, szemináriumot szervezzen, mert könnyebben elérhetővé vált a tudás. Videók, leírások, módszerek váltak elérhetővé, valóban profi kiképzők megosztásai, honlapjai alapján. Sok fordítás került a szemem elé, ami aha élményt okozott. Igaz ugyan, hogy az élőben lett volna az igazi, mert az adja az igazi inspirációt, de erre nem volt módom. Sem nyelvtudásom, sem pénzem nem volt.Engem az egyéniségek, tehetséges kutyások inspirálnak igazán, de bizony korlátlan lehetőségek hiányában, ki kell várni a tudást. Az azonnali élő hatás meggyőző lehet, de azért az információ gyors áramlását nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nekem nagyon sok év gyakorlati tapasztalatom van kutyákról, kiképzésről, ezért hamarabb rájövök dolgokra, de a tanulást én sem kerülhetem el.

Például a klikker hasznosságáról, végérvényesen a gyakorlati tapasztalat győzött meg. Két hiteles ember tolmácsolta, bemutatta, hogyan működik a gyakorlatban, ők hogyan használják az IPO gyakorlatok tanítása során. 2006-ban, Belgiumból érkeztek, korszerű, új kiképzési technikákat hoztak, egy szeminárium keretében mutatták be. A csapat, ahol ők tanulták, űzték a kiképzés mesterségét 6 világbajnokkal büszkélkedett, így senki nem kérdőjelezte meg a tudásukat, mint teszik ezt rendre a hazai szakemberek esetében. Nem voltam résztvevő a tanfolyamon, de a kutyaiskola  tagjaként, lehetőségem volt belekukkantani az  eseményekbe. Szuper tolmácsolás, meggyőző, személyre szabott tanácsok hangzottak el. 

Munkakutyás körökben, de a kutyaiskola életében is komoly változás, szemléletváltás indult el. Sok munkakutyás kezdte használni a klikkert és jók voltak a tapasztalatok. Ilyenkor egy másfajta kommunikáció indul el, tért nyer egy eszköz, elfogadottá válik. 2008-ban, én is neki láttam, az új technika gyakorlati alkalmazásába belevágtam.

Elfogadtam végleg (2009) amihez nagy segítség volt Vámosi- Nagy Nóra Klikk c. könyve Az élet adta lehetőség,  hogy a soros alomból még itthon maradó kölyköt, Bibit, 8 hetes korától, már másként tanítottam, mint eddigi kutyáinkat. Használtam a klikkert és bevált! Hasznos eszköznek bizonyult, mikor pontosan megértettem, miként használhatom jól!

2023. Christine Sonberg és Gert Helper: Vandersmissen Gert

https://www.facebook.com/christine.sonberg

https://www.facebook.com/gert.vandersmissen.5